Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ókeresztény kultúrpláza Pécsen

2010.09.04

Akaró Balázs
Ókeresztény kultúrpláza Pécsett

Pécs belvárosában több ezer négyzetméteres földalatti múzeum kialakítása folyik, amelyben a város ókeresztény sírkamrái és templomai lesznek láthatóak. A korai keresztény időszakból nem találhatóak Európában ilyen komoly és gazdag leletek, mint Pécsett. Egy lapunknak nyilatkozó régész - korabeli dokumentumokra hivatkozva - azt állítja, hogy Pál apostol missziós tevékenysége során eljutott a közeli Eszékre is. 

„Pécs területén már a 4. századot megelőző időszakban is, azaz a konstantinusi fordulat előtti időben is rendkívül erős keresztény közösség élhetett” - nyilatkozta a Heteknek Visy Zsolt. A pécsi ásatások vezetője szerint erre utalnak a diocletianusi üldözések idejéből származó feljegyzések, amelyek Dél-Pannónia kapcsán egy itt élő nagyobb keresztény közösségről is említést tesznek. 
Egy régész - apokrif iratokra alapozva - azt állítja: szolgálata alatt maga Pál apostol is eljutott a közeli Eszék városáig. Kárpáti Gábor beszámolt egy, a közelmúltban talált római kori leletről is: a modern Árkád bevásárlóközpont közelében egy csatornajavítás során találtak korabeli sírhelyet. Érdekessége, hogy csak koponyamaradványok voltak elhelyezve benne „szép” rendben. Kárpáti szerint azonos korú fiatalemberek lehettek, talán katonák, akiket hitük miatt fejezhettek le, hiszen a régész szerint a lefejezés abban az időben a keresztények büntetése volt. 
A régész vélekedése szerint az ókeresztény síremlékek különösen nagy száma arra utalhat, hogy nemcsak a helybéli keresztényeket temették itt el, hanem a provincia minden területéről ide hozhatták az elhunytakat, esetleg a hitükért kivégzettek földi maradványait. Visy Zsolt ugyanakkor ezt csak feltételezésnek tartja, szerinte ugyanis ez a teória nem megalapozott, mert a helyi lakosság is „produkálhatott” ekkora temetőt. 
Kárpáti ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Kr. u. 4. század a kereszténység szempontjából az erőteljes átalakulás időszaka volt, így nem teljesen rekonstruálható, hogy valójában kiket temettek el a Pécsett feltárt ókeresztény temetőben. Egyes vélekedések szerint jómódú keresztény hivatalnokokat, fontos papi és laikus személyeket, de felmerült a lehetősége annak is, hogy mártírokat. Erre a kérdésre a régész szerint az előkerülő csontok alapos vizsgálatát követően derülhet fény.
Pécs belvárosában a jövő év végéig fejezik be annak a több ezer négyzetméteres, földalatti „kultúrplázának” a kialakítását, amelyben az őskeresztény sírkamrák és templomok láthatóak. Az ásatásokra és az építészeti munkákra 1,5 milliárd forint pályázati pénzt nyert a város.
Az építészeti munkák tervezésével és irányításával megbízott Bachman Zoltán egyetemi tanár lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy különleges építészeti élményben lesz részük az ide látogató turistáknak. Az egyik fő látványosságot, a hétkaréjú úgynevezett Cella Septichorát a térszínre fektetett üvegpadlón keresztül is megcsodálhatják majd a turisták, de természetesen a térszín alatt is látogatható lesz az építmény. Bachman Zoltán elmondta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szemlélők eredeti helyzetében is el tudják majd képzelni az épületet. Az egész terület egy intelligens házként fog funkcionálni, számítógépes vezérlés segíti majd az üzemelést, valamint olyan virtuális megoldásokat is alkalmaznak majd, melyek érdekesebbé teszik a föld alatti kirándulást.
1782-ben bukkant elő az első pécsi ókeresztény emlék, a Péter-Pál sírkamra, 2000-ben kezdődött el a legújabb lelet, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögű sírkamra feltárása. A közben eltelt 218 év alatt 16 sírkamrát, több száz sírt, és az azokban eltemetett több ezer késő-római tárgyat hozott felszínre a régészeti kutatómunka.
Európában máshol nem találhatóak a korai keresztény időszakból ilyen komoly, gazdag leletek, mint Pécsett. A keresztények Sopianae városában hagyták ránk első jelentősebb építészeti műveiket, legalábbis a mai ismereteink szerint - állítják a szakemberek. Ezek az emlékek ma a föld alatt találhatók, de eredetileg bizonyíthatóan a térszínen helyezkedtek el. 
A Sopianaeban élő 4. századi ókeresztény közösség jelentős számú sírépítményt, kápolnát, sírkamrát, épített sírt és mauzóleumot emelt egykori temetőjében. Az építmények figurális és ornamentális falfestése csak Róma városának katakombafestészetéhez hasonlítható. A sírkamrák falain az ókeresztény szimbólumok (Krisztus-monogram, galamb, a korsó és a pohár) mellett bibliai jelenetek találhatók (Péter és Pál apostolok, Ádám és Éva, Dániel próféta az oroszlánok barlangjában, Háromkirályok, Jónás jelenete, Mária és a gyermek Jézus). A temetőépületek között kétszinteseket is találunk, amelyeket kettős feladat ellátására emeltek: egyszerre voltak temetkezési helyek, sírkamrák, valamint szertartások céljára szolgáló kápolnák is.
Az UNESCO 2000-ben vette fel a világörökségi listára a Pécsett fellelt őskeresztény temetkezési helyet, és ezáltal az egyetemes történeti értékkel bíró, az emberiség történelme szempontjából kiemelkedően fontos kultúrtörténeti kincsek közé sorolta.

 

A mappában található képek előnézete Szent Korona újszövetségi képei