Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Boldog Jolán

2008.03.27

 

Kép

Árpádházi Boldog Jolán

 

 

Apja IV. Béla, anyja a konstantinápolyi császári családból származó Laszkarisz Mária.

Nagynénje Árpádházi Szent Erzsébet és prágai Boldog Ágnes. Nővére Boldog Kinga, húga Szent Margit, unokatestvére Boldog Gertrúd és Boldog Szalóme.

 

Szülői házban 5 évet töltött, ekkor történt a tatárjárás is. Ekkor szülei Krakkóba vitték és nővére Kinga, Boleszláv lengyel király felesége gondjaira bízták. Szent életű nővérében keresztény példaképet talált.

1256-ban felesége lett a kaliszi és gnieznói hercegnek, Boleszlávnak, akit a nép Jámbor névvel illetett. Együtt költöztek a krakkói esküvő után Nyugat-Lengyelországba. 23 évig példás keresztény házasságban élt.

Jolán napjai 3 gyermek ( Hedvig, Anna, Erzsébet) nevelése mellett állandó imádságban, vezeklésben és jó cselekedetekben teltek. Segített a templomokban, kórházakban, saját kezűleg gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket nagynénje, Árpádházi Szent Erzsébet példája szerint.

Férje halála után (1279) Jolán feloszlatta vagyonát az Egyház és rokonok között, visszatért Kingához a krakkói udvarhoz. Kinga megözvegyülése után, a két nővér az ószandeci klarissza kolostorba vonult, ahol 12 évet töltöttek Istennek szentelt életben.

Kinga halála után 1292-ben a gnieznói kolostorba átment, melyet férje alapított. Apátnővé választották, de úgy élt,mint mindenki szolgálója. Alázata,rejtetten viselt szenvedései tökéletesen egyesítették a megfeszített Krisztussal, aki gyakran megjelent neki és kinyilatkoztatásokban részesítette. Halála napját is előre megmondta.

Sírját zarándokok látogatták,sokan nyertek rendkívüli kegyelmeket. 1631-ben indították el Boldoggá avatását.