Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


fogtömés-amalgám-higany (levegőszennyezettség)

2008.03.28
Fogtömések - amalgám, higany
 
Az amalgám mérgező hatását elsősorban a bennlévő higanynak tulajdonítják, mely a rágómozgás és a korrózió következtében kioldódik a tömésekből (természetesen a túladagolt" higany esetén még nagyobb a szervezet terhelése) és a gyomor-bél csatornába jut. Az amalgámban azonban nemcsak Hg (kb. 50%), hanem egyéb fémek - Cu, Zn, Sn, Ag stb. - is megtalálhatók.
A betegnél meglévő amalgámtömések, inlayek, koronák, fémlemezprotézisek fémkomponensei mind-mind különböznek egymástól az ötvözetek fémtartalmában és azok különböző koncentrációjában. Ezen az alapon elektromos áramkör jön létre a szájüregben, ahol a nyál az elektrolit.
 
A higany szervezetre gyakorolt hatása: Az amalgámtömésekből eredő fém-, vagyis higanyterhelés kialakulásának útja többirányú: direkt párolgás, ionizált és molekuláris leválás, direkt szájüregi nyálkahártya-kontaktus, helyigalvánáram-képződés, energetikai funkciózavar.
A kiváltott hatások is többirányúak: akut és krónikus mérgezés, allergizáló folyamat, túlérzékenységre hajlamosítás, nyirokkeringési rendellenességek, elektromos és energetikai zavar stb.
A vizsgálat eredményei szerint a Hg nemcsak az agyban, a vesékben és a májban raktárodik el - amint azt eddig feltételezték -, hanem jelentős mennyiségben fordul elő az endokrin mirigyekben és a tápcsatorna valamennyi szakaszában.
Tudjuk, hogy celluláris immunrendszerünknek több mint 80%-a a beleknél elhelyezkedő Peyer-plakkokban található.A mérgező higany pedig éppen ezen a - tápanyagok felszívódása és az immunsejtek, valamint az antitestek képzése szempontjából - fontos helyen halmozódik fel. Kanadai kutatók kimutatták, hogy az amalgámtömések elkészítését kövenéhány napon belül megváltozik a száj- és bélflóra. Ezzel egyidejűleg a vesék filtrációskapacitása a felére csökken, és más veseműködési értékek is romlanak.
A különféle fémek jelenléte esetén a szájban keletkező elektromos áram képződésének tényét a fizikai mérőműszerek objektíven kimutatják.
A tömések védőrétege sem tekinthető stabilnak, hiszen minden rágás alkalmával megsérül, és stabilitása ezenkívül is függ a szájápolástól, a nyál mennyiségétől és összetételétől, a helyi pH-értékektól. A foglepedék éppoly destabilizáló tényezőnek tekinthető, mint a savas kémhatású ételek és a savas fluortartalmú fogkrémek is.
A különböző fémkombinációk" jelenléte a szájüregben, pl. az amalgámmal együtt jelenlévő aranyinlay vagy aranykorona, fémvázas protézis stb. tovább rontja a terhelést. Az elektrolitikus alapon elektrokémiai és allergiás folyamatok alakulnak ki. A károsító hatás betegenként változó, de mindenképpen krónikusnak kell tekinteni, és a kumulatív komponens igen fontos. Először csak funkcionális zavarok, majd szervi elváltozások jönnek létre. A nyál minősége a nyálmirigyekre gyakorolt direkt és indirekt elektromos hatás miatt megváltozik, és ez is zavarja az emésztés folyamatát.

A szájüregi áram a szövetnedveket is elektrolitként használja, így az amalgám fémjeinek ionizációja felgyorsul, és nemcsak a szájüreg, hanem a dentin, a pulpa, a fog körüli szövet, az egész szervezet felé vándorol. A létrejövő károsodás elsődlegesen a gyomor-tüdő-vastagbél működési körök által uralt emésztőrendszert érinti.

Az amalgámtömések cseréje:

Az amalgámtömések cseréje nem mindenkinek és nem minden esetben indokolt, a vizsgált páciensek egy részénél még hosszúévek elteltével sem lehet kimutatni az amalgámros hatását, még meglévő elektromos folyamatok mellett sem. Ezek a betegek a folyamatokat jól tudják harmonizálni, és sem a Voll-féle diagnosztika, sem egyéb diagnosztikai tárások nem mutatnak szervi elváltozásokat. Nyilvánvaló, hogy ez esetben erős immunszisztémával rendelkező betegekről van szó, a vizsgáltak 25-28%-áról. A vizsgálati értékeket befolyásolja, hogy a mérés egy adott időpillanatban, a páciens egy adott állapot-pillanatában történik. Az immunrendszert gyengítő tényezők: életkor, krónikus betegségek, stresszállapotok, helytelen táplálkozás, ionizáló sugárzás stb. az addig kompenzáló védekezőrendszert gyengítik, és a korábban problémát nem okozó faktorok kórokként jelentkezhetnek. Az amalgámtömések cseréjénél felmerülő alternatívák a műanyag tömések, a kerámiainlay. Az anyagokat illetően nincsenek mindenkinek egyformán megfelelő anyagok, ötvözetek. A fogászati anyagok alkalmazásának személyre szabottnak kell lennie; mindenkinélazokat az anyagokat kell alkalmazni, melyeket a szervezete elfogad.
Ugyanakkor rendkívül fontos az amalgám eltávolítása után a szervezet mentesítése a bélrendszerben, nyirokkeringésben stb. lerakódott nehézfémektől. Ugyanis egyrészt a sejtekben lerakódott nehézfémek -mivel kémiailag kötött állapotban vannak-önmaguktól nem mobilizálódnak, másrészt a városi környezetben élő beteg nehézfém terhelése az amalgámtömések eltávolítása után nem szűnik meg, utánpótlásnak a belélegzett levegőben lévő ólom, kadmium kerül előtérbe, és mivel allergizáló tényezőkről van szó, kis mennyiség is elegendő a nehézfémterhelés kiváltásához. Tehát a kezelést minden esetben ki kell egészíteni - folyamatosan ellenőrzött - sejtméregtelenítési és immunrendszer-erősítő eljárásokkal, homeopátiás gyógyszerekkel, vitamin- és nyomelempótlással (A-, C-, E-vitamin, folsav, Zn, Se-glutationperoxidáz stb.). Ezek nélkül a kívánt hatás nem érhető el!

(Természetgyógyászat tankönyvből)  

 
 

 

 

 

A mappában található képek előnézete